Nyelvválasztó

Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont

 
A szombathelyi püspöki palota és a Sarlós Boldogasszony székesegyház
 
A metszetkabinet Giovanni Battista Piranesi rézkarcaival
 
A Mikes János alapította püspöki magánkönyvtár
 
A Mikes, másként Sárga Szalon
 
A díszterem mennyezete Franz Anton Maulbertsch freskójával
 
A díszterem ebédlőszékei Mikes püspök idejéből
 
A püspöki magánkápolna

SZILY JÁNOS EGYHÁZMEGYEI GYŰJTEMÉNY ÉS LÁTOGATÓKÖZPONT

Szily János, Szombathely első püspöke (1777–1799) nem csupán a szeminárium, a püspöki palota, később a székesegyház építése közben napvilágra került, hanem a városban és a környező falvakban fellelhető római kori köveket is összegyűjtötte és kiállította a palota sala terrenájában. Ismereteink szerint így az első régészeti kiállítóhely jött létre Magyarországon, hiszen a múzeumi célú gyűjtés és bemutatás szándéka a püspök kezdeményezésében világosan érzékelhető. Figyelemre méltóak ebből a szempontból Stephan Dorffmaisternek a sala terrena falait díszítő freskói is, amelyek a kiállítótér római köveit reprodukálják (1784). Szily János 1786-tól állt levelezésben Schönvisner Istvánnal, volt jezsuita szerzetessel, az Egyetemi Könyvtár igazgatójával, aki a püspök felkérésére 1791-ben jelentette meg Savaria történetéről írott könyvét (Antiquitatum historiae Sabariensis…libri novem. Pestini, Trattner). Schönvisner tudományos igényességgel tárgyalta a városban fellelt, általa ismert római feliratokat, kőfaragványokat, valamint a püspök numizmatikai gyűjteményének darabjait.

1872-ben Szabó Imre püspök (1869–1881) elnökletével megalakult a Vasmegyei Régészeti Egylet. Az egylet titkárának Lipp Vilmos premontrei kanonokot, tiszteletbeli elnökének pedig a Nemzeti Múzeum régiségtárának őrét, Rómer Flórist kérték fel. Szabó püspök a palota sala terrena helységét az egylet céljaira ajánlotta fel, ezért a falak mentén tárlókat helyeztek el a régészeti és egyéb múzeumi anyag számára. Amikor 1908-ban megnyílt a Vasvármegyei Múzeum, a sala terrena régészeti leletei is átkerültek a múzeum épületébe. 

Szily János mecenatúrájához hasonló műpártoló tevékenység az egyházmegyét 1911–1935 között kormányzó gróf Mikes János (Zabola, 1875 – 1945, Répceszentgyörgy) nevéhez fűződik. Mikes restauráltatta a püspöki palotát, falait kárpitoztatta, bevezette a villanyvilágítást, továbbá számos kiváló műtárggyal gazdagította berendezését. Ismeretes a müncheni Bernheimer-céggel való kapcsolata, valamint az arisztokrata kastélyok eladásra szánt bútorzatának általa történt mentése (zsirai, hegyfalui, mezőnyárádi kastélyok). Európai utazásain, világkörüli útján is számos műtárgyat vásárolt. Alelnöke volt az 1913-ban megalakult Múzeumbarátok Egyesületének. A Műemlékek Országos Bizottságánál kezdeményezte a püspöki palota berendezésének oltalom alá vételét. Lépéseket tett az egyházmegye műtárgyainak összeírása, nyilvántartása irányában. Értékmentő tevékenységében munkatársa volt dr. Géfin Gyula könyvtárigazgató, a szombathelyi püspökség történetének krónikása.

A második világháborúban elszenvedett súlyos károsodást követően, 1950-ben sor került a püspöki palota és a székesegyház kiemelt értékeinek védetté nyilvánítására. Az Egyházi Gyűjtemények Szakfelügyeletének keretében, a Katolikus Gyűjteményi Központtal együttműködve az 1970-es években az Iparművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai végigjárták a katolikus püspöki székhelyeket és az ott található műtárgyakat leltárba vették. A szombathelyi és győri egyházmegyében László Emőke és Vadászi Erzsébet (Iparművészeti Múzeum) a textil-és bútoranyag, Kolba Judit és Lovag Zsuzsa (Magyar Nemzeti Múzeum) az ötvöstárgyak összeírására vállalkozott.

A szombathelyi püspöki palota II. világháborúban elpusztult szárnyának újjáépítésére a Szent Márton emlékév keretében (2016) került sor. Az ötvöstárgyakat, textileket bemutató kiállítás – amely eredetileg a sala terrena szomszédságában lévő földszinti termekben volt elhelyezve – az első emeletre, a püspöki lakosztályba vezető folyosó tárlóiba került. A folyosó falát Franz Anton Maulbertschnek a székesegyház boltozati freskóihoz és oltárképéhez készült három vázlata díszíti. Innen léphetnek a látogatók a barokk teremsorba, amelynek részei a metszetkabinet, portrégaléria, díszterem, sárga-szalon, Szent Pál-terem, vörös-szalon, püspöki magánkönyvtár és a püspöki magánkápolna. A Szombathelyi Egyházmegyei Gyűjtemény működési engedélye 1992-ben kelt, 2008-ban megújították. 2017-től Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont néven, közérdekű muzeális gyűjteményként működik.