Nyelvválasztó

Kubinyi Ferenc Múzeum

kubinyi.muzeum@gmail.com
+36 32 370-143
 
Kubinyi Ferenc Múzeum
 
Kilátás dél felé a Nyugati Bástya emeleti erkélyéről
 
Nyugati Bástya
 
Nyugati Bástya pincelejáró
 
19. század végi női lakosztály
 
Ünnepi muzsika
 
Kun Edit festőművész

A múzeumról

A szécsényi székhelyű Kubinyi Ferenc Múzeum az egykori Forgách-család rezidenciájában, a Forgách-kastély fő- és melléképületeiben került kialakításra. A kiemelkedő barokk műemlék-együttes és a kastélyt ölelő műemléki környezet rehabilitációjával a Múzeum épülete - a hozzá tartozó kastélykerttel - az országban számon tartott 39 történelmi emlékhely egyike.

A kastély főépületének renoválása után 1975 tavaszán az épületegyüttest Helytörténeti Múzeumként nyitották meg a nagyközönség előtt. A megyei múzeumi szervezet régészeti, numizmatikai, kőzettani és megyei történeti gyűjteménye alapozta meg az újonnan alapított múzeum tevékenyégét, kiállításainak tematikáját és gyűjtőköreit. A Helytörténeti Múzeum első kiállításai 1975 őszén nyíltak meg, majd hivatalosan 1979. február 1.-án vette fel Kubinyi Ferenc nevét, tisztelegve ezzel a neves tudós előtt.

Múzeumunk legfontosabb feladata a nemzet szellemi-és tárgyi kulturális örökségének őrzése és védelme. A múzeumi tevékenységünk hármas alappillérei: a gyűjtés, a megőrzés és a feldolgozás, bemutatás. Az első azért szükséges, hogy a megsemmisüléstől megmeneküljenek ezek a kulturális kincsek, a második azért, hogy biztonságos körülményeket teremtve fenn is maradjanak a jövő nemzedékek számára, a harmadik azért, hogy közkinccsé, bárki számára elérhetővé váljanak.

 

A múzeum története

A szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum alapítására 1973-ban került sor. A Múzeum az egykori Forgách-kastély főépületében kapott helyet, melyet 1969 és 1973 között újítottak fel. 1974-ben a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet egyik legfiatalabb intézményévé vált, miután a megye – a háborúban jelentősen sérült – régészeti, numizmatikai, kőzettani gyűjteménye a korábbi vármegyei múzeumból Szécsénybe került.

A felújított épületben létrejött múzeumot 1975 tavaszán nyitották meg a nagyközönség előtt. Az első állandó kiállításokat ugyanazon év novemberében adták át.

A Szécsényi Helytörténeti Múzeum történetének első kiállításai ízelítőt adtak az intézmény régészeti és történeti gyűjteményéből. Az állandó régészeti kiállítás Nógrád megye múltjából a paleolitikum, neolitikum, bronzkor, vaskor, népvándorláskor, honfoglaláskor, Árpád-kor tárgyi emlékanyagát szemléltette. A Magyar Mezögazdasági Múzeum rendezésében Vadászat-Vadgazdálkodás címmel szintén állandó kiállítás készült. Külön emlékkiállítás mutatta be Kubinyi Ferenc munkásságát, valamint Szécsény város történetét.

A Helytörténeti Múzeum 1979. február 1-én vette fel hivatalosan Kubinyi Ferenc nevét, tisztelegve ezzel a neves tudós előtt. A nagyszabású névadó ünnepségre 1979 áprilisában került sor.

Az épület két különálló egységében, a további renoválási munkák befejeztével 1984-ben a keleti kerekbástyában a szécsényi vár történetét feldolgozó kiállítás nyílt, a nyugati bástyában kőtár került kialakításra, mely részben régészeti anyagot (kőeszközöket), részben építészeti emlékeket mutatott be.

Az épület újbóli rekonstrukciójára 2005 és 2006 között került sor. A múzeum teljes gyűjteményi anyagát ideiglenes raktárakban helyeztük el, az egykori állandó kiállításokat lebontottuk.

Az épület felújításával párhuzamosan az épületben és az épületen kívül régészeti kutatásokra is sor került, melyek eredményei által az egykori kastélybelső több eleme visszaállíthatóvá vált.

Az átalakítások óta a kastély teljes emeleti szintjét kiállítótérként hasznosítjuk, ahol a múzeum gyűjteményeiből válogatott gazdag műtárgyi állomány állandó kiállítás formájában tekinthető meg. A földszinti helyiségekben könyvtár és olvasóterem, munkaszobák, raktárhelyiségek valamint látványtár kerültek kialakításra.

A múzeum életében 2013 nagy változást hozott, hiszen január 1-én a megyei múzeumi szervezet felbomlásával az intézmény szakmailag és gazdaságilag önálló szervezetként működik tovább, immár Szécsény város önkormányzatának fenntartásában.

 

A Forgách-kastély története

A ma álló épület elődjét, a várkastélyt a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás vagy fiai kezdték el építeni a 14. század második harmadától — de említés csak a 15. század közepétől van róla. Úgynevezett városi vár — a mezővároson belül, abba szervesen illeszkedve épül ki. Első említése 1456-ból már várnak nevezi, s később is, hol várként, hol várkastélyként említik. Az ábrázolások alapján a 17. században már egy nagyméretű, négyszögletes épületegyüttes kerek és szögletes tornyokkal, emeletes palotával. Feltehetően járt benne Zsigmond király, de Hunyadi János, majd Mátyás király bizonyosan vendége volt. A mai kastély északnyugati rizalitja emeleti szintig azonos az ábrázolásokon látható robosztus toronnyal.

A török háborúk nagy pusztításokat okoznak az épületben. Koháry István 1690-től folyamatosan renováltatja, így 1717-ben három szobát, egy „palotát" (nagytermet) hozat rendbe a nyugati szárnyon. 1724-ben már nyolc kisebb-nagyobb szobáról, két nagyteremről, a konyháról, sáfárházról, cselédházról és a még álló kerek toronyról van tudomásunk.

A Forgách család a zálogjogon birtokló Koháry Istvántól visszaváltva birtokait, építésbe kezd. Forgách Zsigmond, vagy testvére János építteti a ma is látható barokk épületet 1753-1763 táján.

A H alaprajzú, az ún. Grassalkovich-típushoz sorolható épülethez a kvalitátos építőmester — ahol lehetett — felhasználta a középkori várkastély még álló falait. Így őrződött meg az északnyugati rizalitban a vár öregtornya és lappang ma is a falakban több középkori épület-részlet.

A középen elhelyezkedő, baluszterekkel díszített lépcsőházból lent is, fent is egy-egy egymásba nyíló terem-sor közelíthető meg. Az épület déli homlokzatán mindkét szinten folyosó fut végig. Az emeleti folyosó eredetileg nyitott loggia lehetett, s csak a 19. században nyerte el mai formáját. E folyosókról fűtötték fűtőkamrákon keresztül a termekben álló egykori — valószínűleg igen díszes — cserépkályhákat. Az eredetileg valószínűleg nyitott teraszos kocsifelhajtó fölé a folyosók átépítésekor emelik a kiugró felépítményt. Az épület felújításáig az ablakok zsalugáteresek, a tetőzet fazsindelyes volt.

A kastély előtti cour d'honnourt-t — a díszudvart — két oldalt a kertbe illetve gazdasági udvarba nyíló árkádsor és földszintes személyzeti épületek, kasznár-házak — ma már csak egyikük áll — fogták keretbe. A két, négy pilonos, jón faloszlopokkal és kővázákkal díszített díszkapu és a háborúban elpusztult melegház is valószínűleg ennek a klasszicista jegyeket hordó átépítésnek az eredménye. A díszkerítés rácsa a 19. század második felében készült munka.

A kastélyhoz egykor északról több hektáros angolpark is tartozott, melyet Forgách József létesített a 19. század elején. A parkban több ezer növényfaj mellett fácános-kert, dísz-fasor, aranyhalas tó, műbarlang és rom, vízesés, kilátó volt összekötve hangulatos ösvényekkel, sétányokkal. A középkori város illetve végvár észak-nyugati sarkán álló védműből ekkor alakítanak ki romantikus kerti lakot. Földszinti, dór oszlopokkal és szegmens ívű falfülkékkel tagolt kupolás terme megkapó hangulatú, klasszicista centrális tér.

Az egyre zsugorodó birtokot és a kastélyt Pulszky Ferenc veszi meg 1846-ban. Az 1848-as közszereplése miatt halálraítélt Pulszkytól a császári kincstár e birtokát is elkobozza, s csak igen sokára, alaposan lepusztulva kapja vissza. A Pulszky család a századfordulón adja el Gross Jenő ügyvédnek, aki viszont jobbára Budapesten tartózkodik. Tőle 1943-ban Lipthay Béla báró vásárolja meg.

A neves, tudományos körökben elismert természettudós és családja elkerülte az ötvenes évek kitelepítéseit és a durvább atrocitásokat, de a kastélyukba a Tanács lakókat telepített, a pincét pedig sajtüzem foglalta le. A már a háború előtt is felújításra szoruló épület megfelelő anyagiak hiányában tovább pusztult. 1955-ben került sor a tetőszerkezet cseréjére, ekkor kap sima palafedést az épület. Lipthay Béla a kastélyt a Magyar Államnak jelképes összegért eladta. A műemlék helyreállítása 1969 és 1977 között történt meg.

A munkák során az épületben komolyabb műemléki kutatás nem folyt, de ekkor került elő az épület előtti parkban az egykori várkastély kapuzata és déli falai. Az eredeti barokk kastély belsőépítészeti részleteiből a sorozatos tulajdonosváltás, átépítés és a háború utáni leromlás nem sokat hagyott meg. Így nem tudunk semmit az eredeti kifestésről, esetleges, a Forgách-okhoz kapcsolható freskókról, stukkókról, cserépkályhákról. Két eredeti helyén megmaradt kályha az 1800-as évek végén készült bécsi munka.

Az épület 1973-tól közgyűjteményi funkciót lát el. A kastély ma a múlt századi neves politikus, régész és természettudós, Kubinyi Ferenc nevét viselő, a Nógrád megye régészeti és történeti emlékeit gyűjtő múzeumnak ad otthont.

A Forgách-kastély kiemelt műemlékünk, altalaja és környezete régészeti védést kapott. Egykori angolparkja ma természetvédelmi terület.